Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gőgös értelmiségi és nem értelmiségi nem értheti az Igaz Istent,…

2022.07.28

…viszont Őhelyette a „más istent”, a „hamis istent” a gőggel is élő emberi lélek tökéletesen is ismerheti Igaznak, és így is értheti, és ebben akár meg is szilárdulhat, azaz meg is keményedhet

A Földön értelmiségiként élő (mert annak nevelt) lelkek a legnagyobb többségükkel gőgösek (a nagy tárgyi tudásuktól felfuvalkodottak), erőszakosak, és még az Isten létét elismerők is ilyenek közülük a legtöbbjükkel, és ők inkább már csak az Istennel kapcsolatban maguk maguknak támasztotta, illetve másoktól ilyeneket szerezte (elsajátította) igazságaikat, a saját igazságaikat hajtják és terjesztik, vagyis azokat igyekeznek rátukmálni a többi lélektársukra. Nos hát, ezeknek a lelkeknek még csak az egyike sem fogja itt magával az Igaz Istent megvalósítani, hanem ők, ha nem változtatnak a hibás hozzáállásukon, mindig csak egy Igaztól más Istent, egy idegen istent fognak megvalósítani, aki más isten lehetnek maguk is. Az ilyenek egy dicsekvő, akaratos, erőszakos, folyton elemezgető, okoskodó, véleményező, kritizáló, ítélkező istent nyilvánítanak tehát meg magukként is.  Az sem csoda azonban, hogy itt ilyen példákra mindenki nagy tudású „mesterré”, igen sokan pedig már „felemelkedett mesterekké” is akarnak lenni, az Igaz Istennek tanítványává pedig szinte már senki sem akar lenni. A világ tényleg tele van már magukat mutogató, fogaikat is folyton villogtató hamis krisztusokkal, azaz „ragadozó farkasokkal”. (Ámde, ennek most van itt az ideje, és egyszer majd ők is vissza fognak térni Istenhez, csak ez nekik még jóval odébb van, időben nem is lehet kifejezni.) Viszont ettől függetlenül is az Igaz Isten az Ővele egy Lélek mivoltával (Aki és Ami az Igazság mivolta is) megtestesülten, és nem megtestesülten is mindenkinek az egyetlen igaz Mestere, mi pedig az Ő tanítványai vagyunk, akik olyanok lehetünk, mint amilyen a Mester, azaz Ővele teljesen egyezőek lehetünk.

Az előbbi értelmiségi, és a többi hasonló, Istenhez, és a lelki társainkhoz is való hibás hozzáállás példák végett manapság igen nagyon kevés lelki eggyé válás létezik, vagyis igen kevés isteni lélek segíti egymást egyformán abban, hogy Istent itt magukkal megvalósítsák, vagyis, hogy Őt, anyagi testet, emberi hús-vér testet magukra öltvén együttesen is képviselhessék, amire tudhat Isten az akarata szerint bennük emberré (is) lenni. Eggyé vált két vagy három megtestesült lélek is képezheti tehát magával Isten egyéni lélekénél magasabb lelki testét, és természetesen valamennyi most itt testben élő emberi lélek is Isten lelki teste tagja (lelki "épülete" hófehérre csiszolt "köve") lehet, ahogyan azoknak tehát egy kisebb-nagyobb csoportja is képezheti magával az isteni testet, a „tiszta testet”, a Tiszta, azaz Szent Istennek tisztán szellemi minőségű „testét”.

Testi értelemmel azonban, még ha az bármilyen nagyra, illetve magasra művelt is, az Isten-Atya, a Valóságos Szent Atya, ahogyan Ő valósággal van felfoghatatlan, emberi értelemmel ugyanis csak az Atyát a teljes egészével megnyilvánítani hivatott, testileg érzékelhető mulandó világ-egész fogható fel. Isten, vagyis a jelen létállapotunkban Atyának, Abszolútumnak, Legfőbbnek, és Legfőbb Lényegnek is nevezhető mindenek feletti Lény, Aki egymaga a „szülő” Anyánk is, tehát csakis isteni értelemmel fogható fel, a mulandó értelem mindig csak okoskodhat (következtetgethet, logikázhat) Őfelőle, azaz Őt teljesen meg nem értheti. A Lét és Élet Teljességét is jelentő Istent emberi értelemmel tehát soha nem érthetjük meg, még, ha azt nagy univerzum nagyságúra fejlesztjük sem. Az emberi értelem ugyanis kiterjedhet odáig, de véges lévén nem láthat túl a látható univerzumon, a nem örök fennállású anyag- illetve energiavalóság egészén, amit még változékonyság is jellemez.

Isten azonban bennünk, örök fennmaradásúnak teremtett lelkeiben nem úgy, mint a mulandóság alá vetett dolgokban, hanem állandóan (örökké) jelen van, de mi a figyelmünket sajnos, még mindig nem Őrá irányítjuk, hanem még egyre csak kifelé, a testi szemekkel látható mulandó teremtésre, és ezért el is feledkezünk Istenről.  Így pedig már azt sem vesszük észre, hogy Ő minden külső dologban, minden külső élőlényben is benne van. A külső dolgok is ezért viszont nem láttatni fogják velünk a bennük is rejlő Istent, hanem Őt éppen, hogy „elfátyolozni” (eltakarni, elfedni) fogják magukkal előlünk.

A nem úgy, mint ahogyan a többségi értelmiségi, hanem igazán látó ember viszont éppen úgy, mint ahogyan azt Isten teszi, inkább csak az ember itt szintén rejtett „oldalát”, vagyis a valóságos szellemi és lelki mivoltát nézi, és nem pedig a külső oldalát, és annak belső felét, ami anyagi szellem és anyagi lélek is külső, azaz nem alanyi minősége, nem örök minősége az embernek. Az ilyen valósággal látó szellemi lélek viszont azt is azonnal látja, azaz rögtön észreveszi, hogy aki lélek a saját személyét előtérbe tolva mondja, hogy tud, az semmit nem tud, semmit nem ért helyesen, mert még mindig mindent csak anyagi nézőpontból ismer és ért. Aki ugyanis mindent, és helyesen (Isten szerint) tud, az inkább marad csendben, mintsem kérkedne a tudásával, mint azt a nem igaz nézőpontból ismerő, az egójával még változatlanul azonosuló lélek teszi. Az egójukkal még azonosulók ráadásul pedig nem az Isten nevében, hanem a saját személyük nevében jönnek és beszélnek Istenről, vagyis ők nem Isten szószólói, nem csak azokat mondják, amit Isten éppen mond, hanem a maguk elképzeléseit, vagy azokat is mondják Istennel kapcsolatban, azaz nem csak az Isten szavait, nem csak az Ő igazságait szólják, hanem hamisakat is szólnak Istennel kapcsolatban, és mindig akkor szólnak, amikor ők akarják, és nem pedig akkor, amikor azt Isten akarja.  Az ilyenek tehát nem az Igaz Isten emberei, hanem az ellenségnek, a hamis istennek emberei, ők a sötét oldalhoz tartoznak, a Világosság embereinek csak tetteik magukat.

Az az ember tehát, aki szellemi lelkileg még mindig sötét, azaz tisztátalan, össze sem hasonlítható  egy teljesen megtisztult lélekkel, aki, mivel már újra teljesen és tökéletesen tiszta, képes magával, mintegy fénylő tükörként visszatükrözni Isten ragyogó világosságát, vagyis az Ővele egy Tudata szintén tisztán szellemi minőségű ragyogóan tiszta „fényét”, ami tehát nem anyagi „fény”  Istennek a Világosság mivoltát jelenti, ami „Fényességbe” van Ő „felöltözve”, ami mivolta is megbonthatatlanul egy Ővele. (Az itt kifejezhetetlen abszolút mivoltot így is próbálhatjuk itt kifejezni.)

Az előbbi tükrözéshez azonban először is, és már mintegy újra is meg kellene tanulnunk egyszerűen, és csak ártatlan örömökkel élni, mint azt a legtöbb egészen kicsi gyermek nap mint nap teszi, míg a felnőttek el nem fordítják ezektől őket a maguk bonyolult életvitelére, és ártó örömszerzéseiknek is követésére.

Hozzá ugyanakkor pedig soha nem mások hibáival, mások hibás cselekedeteivel kellene foglalkoznunk, hanem helyette is a valóságos magunkat kellene „folttalanítanunk”, az igaz magunkat kellene valós szellemi lelkileg egyre „fényesebbé” (világosabbá) tennünk, éspedig ezekben is együttműködve Istennel a Teremtőnkkel egészen a teljes megtisztításunkig (hófehér szerűen ragyogóvá tételünkig, a „fehér gyolcsruhánkba” újra beöltöztetésünkig), amivel leszünk megint egyek (is) Ővele, és így már újra bűntelenek, és sérthetetlenek is leszünk, vagyis teljesen olyanok, mint amilyen Ő.

A szándékos sértés a vétek, ez az itt a létét illetően sokak által vitatott bűn, ez tesz bennünket sötétté, és választ is el Istentől. Ha viszont a hibás cselekedetet nem szántszándékkal követjük el, akkor nem követünk el bűnt, vele nem vagyunk Isten törvénye ellen, és természetesen Isten ellen sem. Az ilyen elvétett cselekedetekből is azonban tanulnunk kell, hogy többet ilyeneket se követhessünk el, mert azok is csak gyengíteni fognak bennünket. Leginkább pedig azzal gyengítjük magunkat, ha a készakarva elkövetett vétkes tettünkről azt hazudjuk, hogy azt nem szántszándékkal tettük. Ezzel ugyanis csak tetézzük az ártó tettünk következményét, a hibás cselekedetünknek ránk visszahatását. (Az ilyen rossz tettek hatványozottan fognak ránk visszahatni, vagyis azokat mind magunkon is tapasztalnunk kell, akár tehát többször is, amiből is azt tanulhatjuk, hogy többé ilyeneket nem szabad elkövetnünk, mert leginkább magunknak fogunk velük ártani.)

A gyengeségeinken végül is azonban csak azzal kerekedhetünk felül, ha ellene tudunk állni a káprázat világa rossz hatásainak, vagyis ha nem engedjük, nem vesszük be azokat magunkba, mert azok mindig csak gyengíteni fognak bennünket. Az Istennel újra együtt élő erős, mert Isten a teljesen is megtisztításával egyben meg is erősítette lélekre viszont az ellentétpárok már semmilyen szinten nem tudnak hatni, mert Ő már fölötte van az egész káprázat világnak, még, ha él mulandó testtel is.

Sajnos, most a jelen emberi korszak vége előtt is az figyelhető meg, hogy a legtöbb ember, élükön az értelmiségi réteggel (akiket követnek itt a legtöbben), még mindig az anyagiakba, az energia valóságba van belemélyedve, és abban merül is el.  (Benne is leginkább a „szeretetenergiában” szeret „lubickolni” az ember, és azt szereti osztogatni, küldözgetni, és kapni is, ami viszont testi szeretet, vagyis a közvetlen istenitől, az igaz szeretettől más szeretet. Olyan szeretet, amivel ártani is lehet a másikunknak.)

Amíg azonban minden földi vágyunkról le nem mondunk, Isten nem fogja magát teljesen is feltárni előttünk. A gőggel is élő ember, és a magára büszke, öntelt ember is pedig hiába is mondja, hogy ő már ismeri és érti is az Igaz Istent, mert őneki még csak a más isten, a hamis isten fedte avagy tárta fel magát, aki a gőgnek, és büszkeségnek is szülőatyja, aki igaz alázattal már nem él, és azt el sem ismeri, a vele is élő lelkeket gyávának, gyengének tartja, és ezt teszik a követői is.

Éppen tehát, hogy a mulandó valósággal ellentétes irányba kellene figyelem összpontosítással lennünk, vagyis a teljes szívünkkel és lelkünkkel (a valóságos lényegi mivoltunkkal) egy teljes figyelmünkkel a valóságos szelleminek irányába fordultan kellene élnünk, azaz itt is már csak az igaz Isten szerint, és nem pedig helyette a mulandó testünk szerint kellene cselekednünk, ami test gőggel, hiúsággal, és kérkedéssel is él, és mindenben első is akar lenni, szépségében, tudásában, képességeiben is le akarja a többieket fölözni, folyton verseng is velük ezekben is.

Mi, gőgössé, és „nyakassá” (akaratossá, ellenszegülővé) is lett, „embernek” elnevezett népsége Istennek, mára azonban még csak ezekkel is odáig jutottunk, hogy Istennek mintegy már újra is meg kell valósítani (teremteni, „újjászülni”) bennünket a Szellem mivoltában a Lélek mivoltával, mivelhogy a valóságos magunkat a tökéletes isteni tulajdonságainkat testi rossz tulajdonságokra lecserélve nem is csak leromboltuk, hanem sokan már el is veszítettük. Mi, szintén a testünkéből átvett tulajdonság alapján „harcosnak” is nevezhető népsége Istennek, nem hallgattunk ugyanis az Igaz Istenre, hanem inkább hallgattunk, és hallgatunk még ma is a gőgös és elbizakodott értelmiségi, és nem értelmiségi társainkra, mint „tanítómestereinkre” és vezetőinkre, és ezért mi is nem is csak, hogy nem érthetjük, hanem nem is ismerhetjük az Igaz Istent, hanem Őhelyette magunk is egy más istent, egy idegen istent hiszünk Igaznak.

Drága barátom és testvérem, remélhetőleg azonban már te is minden idődben ezen az előbbi hibás hozzáállásodon változtatni törekszel, azaz már végleg hátat fordítva a nem igaz istennek, a hamis istennek, minden cselekedeteddel már csak az Igaz Istenhez igazodsz, és így többé már nem élsz gőggel, és más nem isteni tulajdonságokkal sem, hogy teljesen és tökéletesen érthesd, és érezd is az Igaz Istent, és azt is, hogy te is „AZ” vagy.

Drága testvérem, ha pedig Istennek köszönhetően már érted az Igaz Istent, akkor érteni fogod azt is, hogy az emberek Istent és a valós szellemi dolgokat mindig csak a mindenkori szellemi tudatossági szintjükön érthetik meg. A szellemi tudatossági szintjük fölötti ismereteket tehát nem fogják felfogni, hanem csak hallani, esetleg csak olvasni fogják, és révükön tudomásuk lesz róluk is. Így azonban tapasztalati tudásuk nem lesz, mert nem is lehet belőle, míg a tudatossági szintjük olyan magas nem lesz, hogy azt már teljességgel értik is, amit hallottak, vagy éppen csak olvastak valahol. Ez alól pedig a még a gőggel is élő értelmiségi ember, és nem értelmiségi ember sem lesz sohasem kivétel.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Elmével nem jutunk az Igazság megismerésére.

(Ébredő Lélek, 2022.07.31 21:59)

Kedves útitárs. Időnként átszoktam olvasni az írásaidat, mert számomra visszaigazolás ként szolgál. Hisz én is ugyan ezen felismerésekre jutottam.Bár én más szavakkal fogalmazom meg a mondanivalóm, de a mélyebb lényege ugyan az. Írásaidból az tűnik ki, hogy mélyebb tapasztalásaid vannak, amit csak az ismerhet fel, akinek szintén megvan a saját hasonló megtapasztalása. Én is próbálok másoknak segíteni, ezért a youtube-ra feltöltöttem egy pár narrátoros videót, az utolsó /Senkivé lenni, hogy valaki lehessek/ pont ezzel foglalkozik, ami az írásodból kitűnik. Sajnos én azt tapasztalom, hogy az emberi Ego falait csak belülről lehet lebontani. Ezért, több oldalról próbálom az Egó lebontására késztetni az embereket. De csak a saját tapasztalataim, és felismeréseim határain belül. Sajnos azt tapasztalom, hogy Pál szavait idézve, az emberek inkább hajlanak a mesékre mint az igazságra. Így hát nem tudunk mást tenni, mint azt, hogy megtesszük ami tőlünk telhető. A többi az Isten dolga. Isten áldása legyen a további munkáidon is. Szeretettel János.

Re: Elmével nem jutunk az Igazság megismerésére.

(leslie abraham, 2022.08.01 05:53)

Kedves lelki Testvérem és Barátom,
köszönöm soraidat, melyekből tisztán érzékelhető, hogy szintén rendelkezel igaz tapasztalati tudással is, és, hogy ugyanaz a törekvésünk is.
Teljesen egyetértek Veled abban is, hogy a testi ént kívülről nem, hanem csak belülről lehet meg- és bebontani is, amit Isten segítségével meg is lehet tennünk a hatalmunknak tőle végül már teljesen is visszavételével, amin a magunk részéről is sokat kell dolgoznunk.
Azt is csak helyeselni tudom, hogy a másokat segítésben nem kell többet tennünk a ránk bízottnál, mert az igazi Segítője mind-ÉN-KI-nek a Teremtő, minden élőhalott lelkét Ő, Aki a Segít-Ő és Segíts-ÉG is fogja a bukásából feltámasztani, újra élővé tenni.
Kedves János, konkrétabban is megírhatnád a segítő munkáid elérhetőségét, hogy magam is beletekinthessek azokba, mert így a továbbiakban már kölcsönösen is segíthetnénk, és erősíthetnénk is egymást.
Szeretetteljes üdvözlettel:
Vörös László (Ábrahámhegyről)

Re: Re: Elmével nem jutunk az Igazság megismerésére.

(Ébredő lélek, 2022.08.01 09:06)

Kedves úton járó Testvérem. Sajnos nem tartozom, azok közé kiknek nagy a nézettsége. Mert én a lelkületet próbálom megszólítani, amitől irtózik az egó. Így a nézettség szerint a YouTube nem mindig adja ki a listában. A csatornám neve, Ébredő lélek. A csatornám logó képe , egy kerek alakú szétszakadó bilincsektől szabaduló embert ábrázol. Ha így esetleg nem található, pár videó címet leírok, /Senkivé lenni, hogy valaki lehessek/Isten félelem Isten szeretet/Az élet fája/Testen kívül szellemi testben 1-2/ Minden videó egy azon kép alatt van feltéve, ami két kéz között harcoló tüzet és vizet ábrázol. Ha valamelyik megvan akkor csak a logómra kell kattintani, és beadja a csatornám. mellékelem az Gmail címem: janoskubis@gmail.kom Remélem megtalálod a tűt a szénakazalban. Jó videó hallgatást, üdv János.

Re: Re: Re: Elmével nem jutunk az Igazság megismerésére.

(leslie abraham, 2022.08.01 18:13)

Kedves Testvérem,
köszönöm szépen, megtaláltam a számomra elérhető megnyilvánulásaidat. A legfrissebbekbe már bele is hallgattam, egyetértek a lényegi mondanivalójukkal.
A kevés nézettséggel nem kell foglalkoznunk, mert az is azt bizonyítja, hogy mi nem azt énekeljük a legtöbb társunk fülébe, amire őnekik viszket a fülük. Az igazán fontos a mi előadásainknál az, hogy akik hallgatnak vagy olvasnak bennünket, hogyan értik azt, és, hogy szándékoznak-e testi érzékek hozzá használata nélkül tapasztalni is az igaz tudást, vagy még csak tudásgyűjtésénél tartanak. A segítségünk ugyanis csak akkor lesz eredményes, ha a társaink törekednek megtapasztalni is az isteni tudást.
Gondolj a kevés nézettséget látva arra is, hogy Jézusnak is csak 12 tanítványa volt, akiknek egy az egyben, vagyis példabeszédek nélkül is átadta az igaz tudást, amit aztán ők sorra meg is tapasztalhattak még földi emberi testben élvén, mert más törekvésük már nem volt.
Tetszésemre van a logód is, mert valójában "kettős" bilincstől kellene mindőnknek megszabadulnunk. A mulandó testi rendszerünknek, és a káprázat egész világának bilincseitől, természetesen a Mindenható Isten segítségét kérve, és igénybe is véve hozzá, és nem pedig saját erőből, amit akarnak itt a legtöbben, amivel viszont csak még újabb hibákat követnek el, de erről is Magad is már biztosan tudsz.
Neked is továbbra is jó munkálkodást Isten áldásával!
Szeretettel üdvözöllek,
Laci

Re: Re: Re: Re: Elmével nem jutunk az Igazság megismerésére.

(Ébredő Lélek, 2022.08.01 20:17)

Kedves barátom. Nincs gondom a kevés nézettséggel, hisz sejtettem, hogy ez így lesz. Ezért is írtam a hanganyagot,nagyon egyszerű szavakkal, közérthetően, hogy a kevés tapasztalattal rendelkezők is megértsék. Kerültem minden magasabb tudatosságot igénylő gondolat forma kiábrázolását. Tudván, hogy akinek a tudata már ott van az úgyis tudja, hogy mi a lényegi mondani valója, hisz nem őket akarom megszólítani. Hanem azokat kikben még pislákol egy kis lelki fény, és belső munkára késztessem őket. Vagy akik eltévedtek a kollektív tudat tengerében, és keresik a kiutat. Ezt a munkát, csak alázattal lehet végezni, hisz az Úr erre tanít, kerülök mindent ami az egó árnyékát vetítené rám. Sajnos az emberek túlnyomó többség, még a tejnek eledelét sem tudja befogadni, nemhogy a kemény eledelt. Sajnos Pál idejében is ez volt a probléma, ami azóta sem változott. Mindezt csak azért írtam le, hogy a hanganyag hallgatásánál tudd, hogy mi a késztetésem és a szándékom és mi az ami motivál, persze az Úr segítségével. Az úr áldása legyen veled. János

https://blog.fazekas.info

(Végtelen EGY, 2022.07.31 21:45)

Drága Testvérem, ezen írásoddal is csak az EGYetlenEGY VALÓra irányítod azon érzékeny lelkek figyelmét, kik meghallhatják a javukat akaró, óvó és intő szót. Eljátszva az értelmiségi szóval... nem mindegy hogy valaki értelme rabjaként élő értelmiségi, vagy értelmét Isten felé fordítva ÉrtelmesÉGi tudás tudójává válik, mely tudást valójában már nem ő birtokolja, hanem ezen EGYetlen VALÓ Tudás - mely EGYedül csakis Isten, AZ Önvalónk - birtokolja azt az egyént, aki számára mindez az értelem által önMAGában feltárulkozhatott, az isteni kEGYelem fÉNyében.

Így az egó-én tudásánk az illúziója, ami valójában saját szellemi sötétségünk, a kEGYelem által az EGY-ÉN VALÓ Tudássá válik, igaz FÉNNYÉ, mely a világ világosságaként utat mutathat azon keresőknek, akik számára eme isteni fÉNy szükséges, önön Szikrájuk lángra lobbantásához, igaz önMAGukká "válásunk" során.

Legyen áldott minden szív, ki a fenti sorokat magába tudja fogadni, kellő alázattal és megértéssel, s legyen áldott minden olyan szív is, amely még nem, vagy elutasítja ezeket. Atyánk előbb vagy utóbb mindnyájunkat révbe vezet, bár valójában pusztán már az is illúzió, hogy elhagytuk volna ezt a révet, ami MAGunk az EGYetlen VALÓ, A KI VAGYok. Áldott létet Mind-ÉN-KInek!

Re: https://blog.fazekas.info

(leslie abraham, 2022.08.01 07:17)

Drága Testvérem,
nem is Testvérem lennél, ha nem mindig csak építően, és a földi értelemmel élő, itt "értel(e)m-is-ÉGi-nek" nevezett emberi réteg számára még jobban megérthetően is tennél hozzá a MAGunk VALÓjától való, személyem által közölt lényegi mondanivalóhoz. :)
A világ Világosságának kEGYelme értelmi fÉNye ragyogjon rá az itt élő Mind-ÉN-KI-re, MAGunkra MindŐnkre is!