Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csúcsragadozóvá „fejlődött” társadalom

2020.11.04

Az ember a jelen korszakban szellemileg és lelkileg már a lehető legmélyebbre süllyedt, ami mélységet itt az állati tulajdonságok közül is a legvérengzőbb, kegyetlen öldöklést folytató, dúvadakat is felülmúló „fenevadnak”, a még a fajtársait is leöldöklő és felzabáló állatnak tulajdonságaihoz lehet csak hasonlítani. Ezzel a hasonlattal ugyanis kivétel nélkül minden emberrel megértethető, hogy mi, emberek (szellemi lelkek) fizikai testet magunkra öltve hová, milyen alantas szintre süllyedtünk le az Isten Ővele egy Lelkéből való, egész teljességével tiszta tudatos lélek mivoltunkból ahelyett, hogy tárgyi (mulandó) testben élvén is csak fejlődtünk volna egyre nagyobb isteni szeretetű, isteni értelmű, isteni tudású, isteni képességű lényekké.

Már csak az előbbiekből is rá lehetne jönnünk, hogy addig az emberi társadalom nem nevezhető valósággal művelt (magát Istenben művelt) társadalomnak, és még csak emberinek sem, míg benne egymás rovására élő, a másikat bármilyen szinten is elnyomó, a másikon élősködő, a másikat kihasználó, másikat szántszándékkal megcsonkító, megölő, és így azt az itteni életideje lejárta előtt elpusztító egyedek léteznek. Ameddig ezt meg nem szüntetjük, csak intelligens vadállatok, pusztító fenevadak tárgyilag képzett, tárgyilag művelt, technikailag fejlett társadalmáról beszélhetünk. Az ember ma tehát már inkább csak a pusztító erőket fejleszti magában, ami abból is látszik, hogy egyre pusztítóbb fegyvereket hoz létre, amikkel nem is csak magát tudja teljes emberiség szinten is elpusztítani, kiirtani, hanem már az egész Földet, vagy más égitesteket teljesen is szét tud rombolni. Már pusztán ennyiből is meg lehet látni, hogy amikor már nincsen valóságos szellemi látása, akkor a nép elvadul. Igen a nép is elvadul, mert maga is helybenhagyja az ilyen fegyverarzenálok, de akár csak egyetlen emberölő fegyvernek gyártását is, és még pénzeli is ezeket az embereket pusztító dolgokat.  Pedig amikor egy nép már nem Isten szerint él, akkor mindig rettentő nagy nehézségek és nyomorúságok, egyre nagyobb gyötrelmek jönnek rá. Ezért fog most majd ezekből a nem jókból bőven, és soha nem látott mértékben részesülni a világ összes népe, hacsak még idejében észhez nem térnek, hogy ezt így nem tehetik, nem folytathatják tovább. A kérdés azonban inkább már csak az, hogy vajon van-e még erre idejük?

Az egyre csak növekvő istentelenség végett ma már ott is tartunk, hogy az emberek még csak a gazdaságos fogyasztást sem ismerik, ami az alapszükségleten felüli nem fogyasztás, nem gyűjtés, vagyis a minimum szükségesen felüli tékozló fogyasztás nélküli, nem felhalmozó életet élés. Még csak pénzt sem szabadna tehát az embernek alapszükségleten felül felhalmoznia, amin manapság itt már kivétel nélkül mindent, országot, vezető és nem vezető embert, gyermeket, és testi egészséget, azaz még életet is lehet venni a testünknek.

A jelen helyzet változatlanul tehát nem az, hogy az emberek a javarészükkel ma is nagy bőséggel, pompával esznek és isznak, nagy profitokkal üzletelnek, gazdag körülmények között házasodnak, szintén hivalkodóan építkeznek, ezt-azt ültetgetnek a módos portáik köré, gőggel és erőszakkal, és lassan már teljes erkölcsi lezüllésben élvén, vagyis nem mégiscsak a legtöbb szándékuk (indíttatásuk, indulatuk), gondolatuk, szavuk, és tettük a gonoszságukról, istentelenségükről, igazságtalanságukról árulkodik, nem inkább csak az Isten törvényeinek érvénytelenítését, megtiprását mutatják a tetteikkel??? Nem még csak „kultúra”, és „műveltség” címszavak alatt is csak az anyagi jólétnek és kényelemnek hajszolása folyik, ami is egymásnak rovására történik? Ugyanakkor pedig olyat az emberek már észre sem vesznek, hogy még az az ember is csak a pogányságánál (hamis isten/hamis istenek imádásánál) tart, aki nem, vagy nem jól ismervén Istent nem tartja tisztán és tisztességben a testét annak minden kívánságától, és minden kéjes gerjedelmétől is.

A tudatlanságot, és a belőle származó gonoszságot, a rossznak legmagasabb fokát itt a Földön bizony, már mérni sem lehet. Ez a sötétségnek is nevezhető ugyanis mára már teljesen besűrűsödött, amivel a makacsul tudatlansággal élő ember a legtávolabbra elkerült az Igaz Istentől, vagyis, ha van is neki magán kívül Istene, az mind anyagból és energiából áll, mint szerinte a gonoszság avagy sötétség feje(delme) is, aki  a létező legnagyobb „Fénynek” (egyetlen Istennek) adja ki magát, és ezért akit tart az ilyen ember Istenének az Igaz Isten helyett.

A jelen földi világot a jelenleg benne élő lelkek, a legnagyobb részükkel, és akár tudatlanul is ezen „dolgozva”, most nemsokára már egy rémálomvilággá fogják alakítani (ennek első jeleit most láthatjuk, és sajnos, mégsem tanulunk belőle), vagyis pontosan olyan szörnyűségessé, mint amilyen vérengző szörnyetegekké magukat alakították az eredetileg Isten hasonlatosságára ártatlan szeretetű, szelíd és alázatos, boldog, nyugodt és békés lelkekből.

Bizony, hogy hamis az életismeretünk, és az életfelfogásunk is, mert a társaink nem az igaz élet, a tiszta és teljes élet és ártatlan szeretet megismerésére és megértésére tanítottak, nem arra neveltek, nem arra műveltek bennünket, és ezért most inkább már csak egyre nagyobb gyötrelmeket, nyomorúságot teremtünk magunknak, és nem pedig a Földből is Mennyországot, amire lettünk volna hivatottak. Oda jutottunk tehát, hogy az Isten lelke ember szó szerint belebolondult a jelen világ álmába, és nem akar belőle felébredni, hanem helyette már csak a művi világ által mozgatott művi figuraként, azaz valóságos lelki mivolta nélkül egy erőszakos tagokból álló bábszínház bábujaként akar élni maga is hazugságmesterként, mint amilyen az őt erre embertársain keresztül is megtanító hamissá lett szellemi hatalmassága Istennek, aki az Igaz Isten helyett akar egyetlen Isten lenni.

Az emberiség azonban már rég nem létezne, ha alapja és uralója neki is nem az Igaz Isten a Szeretet Isten lenne. Mostanra sajnos azonban az embernek az lett a törekvése, hogy társadalma alapjának és uralójának az erőszakot és uralmát fogadja el az Igaz Szeretet Ura az ártatlan Isten helyett, egyre csak az önző szeretetét fitogtatván, vezérlő zászlójaként azt lobogtatván.

Az embernek azonban, bárhogyan is tett eddig, most már csak két választása lehet. Vagy Ővele aktívan együttműködve alárendeli magát a színtiszta és elmúlhatatlan Lét és Életnek és Szeretetnek, vagyis az Igaz Istennek, vagy pedig szembehelyezkedik Ővele, azaz leginkább csak ellenére fog tenni, és nem pedig Őszerinte. Az ember az egész életével vagy tehát az egyszerűen Élőnek is nevezhető halhatatlan Életnek a Teremtőjének szolgálója lesz, vagy pedig ellenséges érzelmekkel, vagy azokkal is lesz a Valóságos Isten iránt, és az embertársai irányában is, amivel azonban nem is csak a teremtett dolgoknak pusztítójává, hanem önpusztítóvá is fog válni, vagyis olyan lesz, mint a legvégül már magát is széttépve és felzabálva elpusztító fenevad.  Az őrület és gonoszság gyomját azonban Isten gyökerestől ki fogja majd tépni a Földből és Földről, hogy a Föld újra az eredeti tisztaságában lehessen.

Drága barátaim, a szellemi lelkileg visszafejlődés az emberiség vesztét fogja okozni. A továbbiakban ebben a „fejlődésben” ti már semmiképpen ne vegyetek részt. Arra is vigyázzatok, hogy a szellemi lelki fejlődésetek ne csak a szájatokkal, ne csak elvileg legyen meg, hanem már gyakorlatilag is! A hamis uralomnak vége ugyanis már nagyon közel van.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.