Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nimród mesékből is túl sok van már

2016.02.05

A Biblia a három Noé fiú közül leginkább Jáfet tizenkét törzsével foglalkozik. Jáfet leszármazottai az északi és nyugati országok lakói, Khám fiai az Egyiptom és vele határos területek lakói (a filiszteusok is Khámtól valók), Sém fiai pedig mezopotámia és Arábia lakói, és „szemitáknak” mondják ma is magukat, mintegy igazolván is ezzel a Bibliában leírtakat. Bár sok szaktekintély nem így tartja, de ettől még Jáfet Magóg fiával együtt emlegetett Gomernek Tó-gár-mah fia (h)ungari (agiornanak, és onglinnak vagy unglinak is nevezett) törzséből származik a hét törzsi szövetségből álló, egykoron a mai dél Spanyolországtól a Don folyóig elterülő területen élő magyar nép, vagyis e nép eredete egyáltalán nem a barbár avagy pogány viselkedésű Magógra és az ő ugyanolyan, sok aranyon ülő, vaddisznófejű Nagyúr Nimród családfájához vezethető vissza. Ezt az eredetet is tehát a valóban pogány, a Krisztus neve mögé bújva Istár-Astarótnak, vagyis Lucifernek és parázna asszonyának csápoló népek akarják még ma is elhitetni velünk. A Földön első, Isten által felhatalmazott, és Hozzá hű is maradt uralkodóként élt Nimródnak (Niburnak) tehát az égvilágon semmi köze nincsen az istentelen Nimród uralkodóhoz. Ennek ellenkezőjét csak tehát az egykori nagytudományú egyházatyák állították, és akik még be akartak és akarnak bennünket csapni, a nemegyszer a történelem során vérszomjas, gyilkos, hatalmas agyarú vadkanként is felbukkanó szintén rossz tanácsadójukra hallgatva.

A bibliai Nimród valójában tehát egy önmagát istenítő király volt, vagyis nem Isten-király, nem Isten választotta, hanem csellel és testi erőszakkal hatalomra került uralkodó volt. Istennek és királynak is csak tehát mondta és mondatta magát, és hogy Istensége igaz is legyen, tornyot épített sok emberélet árán, és onnét nyilával le akarta vadászni Istent, hogy ő a „Nagyúr” lehessen helyette az egyetlen Isten is. Ez a Nimród tehát nem egyenesen az Isten, hanem a nép által választott, nép által hatalomra emelt uralkodó volt. Az Isten által választott (és felkenése is Isten által vagy Általa irányítottan megvalósuló) királyok ugyanis szintén Isten által Szentlélekkel mind ellátottak voltak, és magukat soha nem imádtatták Istenként, de még csak Nagy Úrként sem, hanem maguk is csak az Igaz Istent (az egy igaz ÚR-t, mint nagy, azaz legnagyobb és leghatalmasabb Urat vagy Úristent) imádták, bár közöttük is akadtak olyanok, akik később elfordultak az Igaztól: az ÚR-tól, és magukat vagy más istent istenítettek, azaz engedtek a Sátán személyes befolyásolásának, mint a mai emberi hatalmasságaink is teszik, mert a legtöbbnek szavai, cselekedetei szintén ezt bizonyítják.

Egy másik Nimródot viszont, mint az már írva volt, „Nib úrnak” is neveztek az emberek, ami Párduc urat jelent. Ezt a nevét azonban ő azért is kapta, mert párducokat szelídített meg, és azokkal vadászott vadra. A párducnak nevezett állatról pedig közismert is, hogy az maga is egy nagy vadász az állatok között, és ezért erről a Nibúr-Nimródról szintén beszélték, hogy ő nagy vadász, és nagy úr, azaz nagy lélek volt a Legnagyobb és Leghatalmasabb ÚR, vagyis Isten előtt. Az égi Orion csillagképet pedig Hős Párducnak is szokták nevezni, vagyis égi megfelelője is volt a „nagy vadásznak” az emberek szemében (származásilag onnét valónak gondolták), ami viszont csak utal ennek a királynak Istentől való emberek fölötti uralomra helyezésére, és még egyes Istenével egyező uralkodói jellemvonásaira. (Mivel az is egy igen fontos vonása Istennek, most nézzünk egy másik királyt is, azaz gondoljunk csak Mátyás királyunk szintén isteni „igazságossága” tulajdonságára). Nibúr valóban első uralkodó volt a már sok nyelv, azaz sokféle nép lakta Földön, és ugyan maga is foltos „állat” volt, azaz nem volt teljesen tiszta ember, viszont, mivel ő Istentől való volt, és ezt így is élte itt meg, nem ö volt az erődépítő, az erőszak istenét, az erőszakos istent megtestesítő első uralkodó Nimród, aki viszont szintén nagy vadász, embervadász volt, vagyis azon első földi uralkodó, aki szembeszállt az Igaz Istennel, aki tehát az ellenére volt az ártatlan Szeretet-Istennek, az erőszakot mindig is ellenző egyetlen és igaz Istennek, és aki miatt Isten 153 fő különfélére változtatta meg a földi emberiség nyelvét. Azt sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy már az ószövetségi írások vonatkozásában is történtek névmegmásítások akár csak betűk változtatásával, elhagyásával vagy hozzáírásával is, és kihagyások is voltak a teljes írásból, vagyis már abban a korban is létezett a hamisítás, mert akkor is éppen úgy működött a gonosz, mint jelenleg is működik. Ahogyan Isten sem volt más, sem régen, sem pedig ma, úgy van ezzel a gonosz is.

A bibliai Nimród Isten ellenzője tehát, aki magát Isten fölé akarja magasztalni Istennek. A legtöbb Nimród ábrázoláson megfigyelhető a vállakra akasztható kötény formájú ruha, az ádám-évai meztelenséget fedő, Istentől kapott „bőröknek kabátja” (Isten a tárgyi hatalma palástjával fedte be, azaz vele leplezte illetve takarta el a meztelenségüket) is tehát Noétól lopással (azaz erőszakos úton) jutott Khám fia tulajdonába, tőle pedig Khus fiához került, akitől van öregkori és igen szeretett gyermekként a barbár Nimród, az Isten ellen lázadó szálfa termetű uralkodó, vagyis itt a nem a magyarok Attila királya előképe legkisebb Noé gyermek Jáfet származású Nimródról, Ménrótról, Nemeréről (valójában „Nibur”-ról) van tehát szó, hanem az Igaz Isten ellen lázadó Nimródról, aki az özönvíztől a mennybe nyúló erődítmény építésig egy nyelvet beszélő népek nagy hatalmú ura volt, mely „építőmesternek” a Sineár földi babiloni építkezésével le is hanyatlott a toronnyal együtt a népsokaságra kiterjesztett uralma is. Uralma tehát a vízözön utáni egy nyelvet beszélő népségen pedig azzal kezdődött, hogy húsz éves korában felöltötte magára a „bőrruhát”, amitől igen nagy tárgyi ereje és hatalma lett, de ő visszaélt ezzel a tulajdonképpeni szintén isteni hatalommal, és Isten ellen kezdett el lázadni vele. Ennek a gonosz Nimródnak ma élő leszármazottai is azonban nagy vadászok (az Isten ellen, és ezért pedig hitelesítésül nem egyszer még párduc bőrbe is belebújnak, és úgy mutogatják magukat), mert levadásszák még a népek ellenségeit, a „terroristákat” is, akiket is maguk állítottak fel annak érdekében, hogy a világ sok nyelvű népét újra egy néppé egyesíthessék (egységes és általuk irányított csak tárgyi értelművé, és így már egyetértővé is tegyék), és a gyilkos, azaz legvadabb erőszakos hatalmuk alá vonhassák. Az emberek általuk ma is tehát a gonosz gyakorlataira vannak tanítva, és ezért a Föld megint csak erőszakkal, erőszakossággal telik meg, és nem pedig ártatlan szeretettel, isteni szeretettel. Ezek az „építőmester” és még csak tanonc „szabadkőművesek” ma is az ember élve befalazását végzik az általuk épített világba, hogy az általuk épített fal örökké fennálljon és működjön az ő hasznukra, vagyis hogy tevékenységük az élő lelkeknek még csak véletlenül se a tárgyi valóságtól való megszabadulását segítse, hanem éppen, hogy abba rabszolgáikként való belerekesztésére szolgáljon. Nevezetesen, hogy a többségi emberek nekik legyenek a szolgálóik, és ne pedig minden körülmények között, azaz itt a mulandóság világában (a „halál országában”) élvén is az Élő Istennek az Igaz Istennek. A részemről azonban már, ha a halál völgyében, azaz itt a halál országában járok (élek) is, nem félek a gonosztól, mert Isten velem van, és egyedül csak Ő, és nem pedig a gonosz és „kőmíves kelemenjei” irányítják a lépteimet.

Az égbe nyilazó Nimródnak valójában a Baál istenekére hasonlító uralkodói legendája esetében is tehát az az igazság, hogy az egész egyszerűen rá van húzva (mint Jézus születésnapja is Mitrász napisten avagy fényisten születésnapjára)  az Isten-hű Nimród legendájára a Bibliában (és hatására sajnos ma már a közemberi beszédben is), mint az emberek által őstörténeti hiteles leírásként is elfogadott (de inkább csak elfogadtatott) írásműben (Ady is így jutott a téves Magóg eredetre), holott az egész „Könyv” valójában a mulandó valóságbeli, szintén embert jelentő Föld nevű bolygóra lekerült szellemi lélek éretté fejlődéséről és visszaútjáról szól a valódi hazájába, a tiszta és tisztán szellemi minőségű valóságba, vagyis ez az elbukásból az Igaz Istenhez való megtérési a folyamat van leképezve a zsidó népen keresztül (akit valójában maga az Isten, és nem pedig ember vezet!), akik közben újra elbuknak (amit Isten szintén előre tud), és ezért kellett Jézusnak jönnie, és új szövetséget kötnie, ezúttal viszont már az egész Földön élő néppel, mivel a pogányok inkább fordultak az Igaz Isten felé, mint a példánykép nép. Végül azonban még a kétszer is elbukott zsidóságból is sokan meg fognak majd az Igazhoz térni, de ez most nem ide tartozik. Szóval, a zsidó egy első számú „példánykép népnek” kiválasztott nép, akin keresztül az előbbiek vannak leképezve, illetve lepéldázva, éspedig azért, hogy ez a visszatérési folyamat érthetővé legyen téve minden testi ember számára is, azaz, hogy az újra eljövő Krisztusnak köszönhetően minden egyes ember, természetesen a „kárhozatnak fia” kivételével, ha nem is most, de a második alkalommal visszatérhessen Istenhez.)  A Földön létező minden egyes népnek van tehát egy igazi és egy hamis Nimródja is, vagyis egy hős (és ezért a csillagok fölött is uralmat nyert), vagy éppen nem hős ősapja, ámde egyáltalán nem mindegy, hogy az Igaz Istenhez tartozó-e ez az ősapa, vagy pedig Istennek az ellensége, mert maga is Isten akar lenni Isten helyett is.

(Talán azért mégiscsak jobb lenne nem az „ördög atya” fiainak, vagy neki akár csak a tanítványainak is lennünk. A részünkről óvakodjunk tehát az erőszakosság minden formájától! Ha ugyanis nem így teszünk, akkor valóban a bibliai Nimródtól, még inkább azonban a gonosztól származóvá tesszük magunkat.)    

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.