Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Isten és rezgő rendszere

2021.01.10

Az emberi szellemi tudat teremtő tudat. Azon az alapon teremt, amit maga is gondol, szól, érez, és hisz.  Ezek szerint teremtheti a saját testét, és a tágabb szintén tárgyi környezetét, azaz anyagi világát is. Az anyag és energiavalóságnak az emberi tudat is tehát a teremtőjének minősíthető. Isten hasonlatosságára mi, emberek is gondolattal, szóval, és tettel teremtünk. Így pedig minden körülöttünk lévő jelenség is úgy lett elgondolva, és aztán kigondolva is a tudatunk által, viszont minden mulandó világban, a jelen világban látható jelenség a képzeletünk „szülte” (teremtette) „káprázat”, vagyis „van és nincs” valóság csupán, mint amilyen maga az egész mulandó valóság is. (Születik, majd pedig időre rá elmúlik, eltűnik.)

A jelen fizikai világ, vagyis az egész fizikai környezetünk az emberi szellemi tudatnak is tehát a függvénye, aki a megfigyelője az egész fizikai világnak is. Az ember tárgyi tudata viszont szintén része az univerzum egészének, ami végtelen látszatú nagy egész kvantum részecskéknek, azaz szintén tárgyi minőségnek végeláthatatlan nagy halmazából áll. (Ezért lehet a tárgyi tudatot, a halála után már semmit nem tudó „anyagi lelket” is méricskélni a test halálakor, hogy mennyi is a súlya.) Ez az „univerzum” nevű nagy egész is azonban egy szintén tárgyi minőségű tudatmező, ami valójában egy bizonyos, azt Isten alatt uralni hivatott tudatnak hatótereként, hatóköreként képzelhető el. Az összes ilyen létező tárgyi és nem tárgyi mező is azonban egy minden mezőt magába foglaló végtelenül nagy, végtelenül hatalmas nem anyagi Mezőnek és Tudat-Urának (Istennek) a valamilyen szintű kifejeződése.

A létező legnagyobb anyagtalan Mezőt és Középpontját is jelentő, Szellem-nek is nevezhető ISTEN tehát AZ az elsődleges ERŐ (is), AKI a rezegtetője mindannak, ami rezegtethető, vagyis egyedül az Ő ráhatására, a MINDENHATÓ-nak ráhatására kezdett el rezegni, mozogni (élni) az Ő alkotta egész duális („kettős”) lét és életrendszere (a kvantumrészecskéknek végtelen nagy látszatú halmaza), és azóta is rezeg, ami rezgő egészet mi tárgyi világegyetemnek nevezünk, mert még nem fogtuk fel a SZELLEM-től a valóságos szellemiből való eredetét. Ez az egész rezgő rendszer valójában azonban tökéletes egységben létezik az őt rezegtető (éltető) valóságos (örök) szellemi rendszerrel, és annak is FŐ ERŐ-jével, mivelhogy ISTEN által belőle felállított megnyilvánított rendszer a jelen rendszer, vagyis ez a fizikai szemekkel látható élő rendszer, ami mulandó rendszerben mi, emberi tudatok (Isten tudatos lelkei) is élünk időleges jelleggel. A "rezgést" aposztrofálhatjuk tehát fizikai, vagyis tárgyi életnek, mely anyagi életnek létezik durva, és igen finom változata is, csakhogy még az energia-élet sem az örökkévalóság, hanem arra még csak a legjobban hasonlító, mulandó fennmaradású rendszer. A valóságos örökkévalóságot az itteni szavakkal, mint például „tiszta energia”, elmondani nem lehet, velük mindig csak rámutatni lehet, vagy csak utalni lehet, hogy „az” milyen valóság, ami minden nem öröktől, azaz minden mulandó minőségtől teljesen mentes, még bizony az itteni látszatra el nem vesző, hanem csak átalakuló energiától is teljesen mentes valóság. Amit itt csak negálással tudhatunk kifejezni, az igazán el nem mondható, az „energia-mennyországot” viszont ma már, hogy egyre több lett a tárgyi tudása az embernek, egy iskolás gyerek is kifogástalanul el tudja mondani, vagyis meg tudja ismertetni akárkivel, akár még ingyen is. (Az interneten szintén ingyen lehet „szörfözgetni” is benne.)

Mivel itt a jelen valóságban minden rezeg, a tárgyi gondolatainknak is van rezgése, és ahogyan a szavainké, úgy azoké is hat a testünkre, és ez a rezgés hatást fejthet ki a teljességgel anyagtalan illetve energiátlan, vagyis tiszta és tisztán szellemi erőből álló, azaz nem rezgő, de mégis élő szellemi lélek mivoltunkra is, mert megengedjük, hogy hasson. A csak a tárgyi gondolatainkkal is tehát ezért vagyunk képesek javítani, változtatni a testi egészségünkön, a testi közérzetünkön, és a viselkedésünkön is, a testünkön keresztül pedig már az egész anyagi környezetünkkel, és a környezetünkben levő dolgokkal is megtehetjük ezt. Ahogyan tehát az élő, de nem rezgő szellemi lelki gondolatainkkal anyagtalan lelki szinten, úgy a tárgyi avagy testi szintén jó gondolatokkal, a rezgő jó gondolatokkal is mindig csak jó világot fogunk magunk köré építeni, rossz gondolatokkal pedig rossz, kibírhatatlan világot (pokoli világot), mint amilyent most már nem is olyan sokára teljesen is elkészítünk.

Azt itt már mindenki tudja, hogy érzékszervileg hallani annyi, mint rezgéseket szintén anyagi minőséggel felfogni. A hallás tehát nem más, mint a hallószerv hallóidegein keresztül agyba juttatott hangot, azaz szintén fizikai minőséget hallani, vagyis hangrezgést (tárgyilag élő hangot) érzékelni az előbbi érzékszervi úton.

Az előbbiekből is már bizonyosan kitűnik, hogy az anyag avagy energia egyértelműen rezgés, és e rezgésnek keletkezése és fenntartása ERŐt igényel, éspedig azt az ERŐ-t, ami azt létrehozta és rezegteti, és a rezgését irányítja, szabályozza is. Az egész kozmikus, magából hallható hangot (AUM) is kiadó rezgés, és a belőle való kozmikus energiasugárzás (ami szintén rezgés) is tehát ugyanezen előbbi ERŐ által van létrehozva, fenntartva és irányítva is, mely kozmikus sugár-energiák is fejtenek ki hatást az alattuk lévő szintén anyagi létezőkre, az emberi tárgyi energiamezőre, az emberi szervezetre is. Az emberi testet alkotó rezgő részecskék optimalizált állapotát nevezhetjük itt jó egészségnek, a szervezetet felépítő frekvenciák „kiegyensúlyozottsága” (a „legjobb hatásfokon működése” erre is jobb kifejezés lenne) hiányát pedig betegségnek.

A szellemi tudat, vagyis az anyagtalan lélek viszont a rezgő fizikai testen kívül is létezik, vagyis az agytól, és az egész fizikai testtől (és így még az energiatesttől) függetlenül is létezik, azt végleg elhagyván is élő marad, viszont az itt a tárgyi valóságban, a rezegve mozgó valóságban, a káprázat világában tapasztaltakat megtartja magában, vagyis azokat a maga magával egyazon anyagtalan szellemi minőségű memóriájában örökre meg fogja őrizni.

A rezgő anyagnak és anyaginak megfigyelése és megértése is az emberi szellemi tudatnak tevékenysége, amit ő a vele egy elme-tudatával végez, ami szellemi minőségű tudatos szellemi elméjével hozza létre (is) az anyagot, az anyagi dolgot, és ami anyagi vagy energia dolgot is a teljes egészével létrehozása (elkészítése) után megfigyelhet, hogy amit létrehozott (készre megalkotott) az jó –e, vagy esetleg még hibás alkotás, azaz még tökéletlen annak, aminek létrehozni akarta.

A fényenergia kvantum, a foton, ami egy adott frekvenciájú, azaz rezgőmozgást végző részecske is tehát első fokon a mindennél hatalmasabb, erősebb, és finomabb nem fizikai ERŐ által keletkezik, mely ERŐ Isten a Szellem, Aki hozza aztán Magával rezgésbe (mozgásba) ezeket a részecskéket is, éspedig úgy, hogy ettől Ő Maga még csak egy rezzenésnyit sem mozdul meg. Mindent tehát, ami van, azt mind Isten az anyagtalan szellemi minőségű szeretet és életereje által élteti, vagyis még az egész földkerekséget (teljes egész Földet), és az egész végtelen nagy látszatú „nagyuniverzumot” is. Istent és az egész rezgő világot is azonban az anyagtalan lélek mivoltunkkal kellene észlelnünk, és éreznünk is, és nem pedig a rezgő testi mivoltunkon keresztül, mely lehet éppen egy energiatest is, azaz szintén tárgyi (mulandó) minőség.

Itt az is közismert már, hogy az égitestek mozgása hat a földi testeknek mozgására, ami hatásra a földi testek is azt a mozgást végzik, mint a fentiek, az égiek. Az ember itt lent azok mozgásának megfelelően éli tehát a szintén tárgyi, azaz szintén testi életét, holott itt is a még csak egy rezzenésnyit sem változó örök szellemi életét kellene élnie a megtestesülése ellenére is. Mivel a legtöbb ember nem ezt teszi, tömi tele pénzével a zsebét az asztrológia „szakértőinek” (is). (Tudni akarja ugyanis előre, hogy a nagy testek hatására hogyan fog mozogni a testével, mi vár a testére, mellyel ez esetben azonosulásban van, vagyis egójának megfelelően cselekszik.)

Az előbbiekből talán már megérthető, hogy az "anyag" az anyagtalan tudatnak rezgésekben megnyilvánulása. Az anyag, vagyis tehát maga a rezgés anyagi minőség, azaz más, mint a tiszta szellemi minőség. Ennek a rezgésnek vannak tehát alacsonyabb és magasabb változatai, míg a nem rezgő, és mégis élő tisztán szellemi  önmagában egy változat illetve változás nélküli állandó, és egészével egyazon minőség. Az alacsony és magasabb rezgésű, folyton változó anyagot azonban közvetlenül nem is a tiszta és tisztán szellemi erő, hanem az itt éternek, éterinek nevezett energia hozza rezgésbe, ami éter valójában egy transzcendens energia illetve erő, vagyis egy éppen olyannyira szellemi, mint amennyire anyagi minőség. A „frekvenciázással” ennél az erőnél  illetve energiánál tehát mindenkinek meg kellene állnia, mert önmagában Istennek, és az Ővele egy leghatalmasabb Mezőnek (az egész Teljességének), noha létezik, és él is, egyáltalán nincsen frekvenciája, vagyis ez is csak egy ügyes modern ezoterikus kitaláció avégett, hogy lelkek továbbra is hozzákötözzék magukat a mulandó élet valóságához, vagyis az önmagába záródott egész tárgyi létrendszerhez, azaz, hogy továbbra se térjenek vissza a teljességgel anyagtalan és energiátlan kiindulópontjukba, ne hallgassanak Isten sürgető hívására se, ami a jelen emberi korszak lezárása végett van.

 Az előbbiek után sajnos azt kell mondani, hogy eszement gondolkodásra vall az a kijelentés (is), hogy csak energia van. Energia ugyanis önmagában nem létezik (és önmagában még csak nem is létezhet), vagyis az is, bizony, mégiscsak egy igen ostoba állítás, hogy minden energia, és hogy csak energia van, más pedig nem létezik.  Ha jól emlékszünk, a „tudósaink” ezt mondták először az anyagra is, csak most ezt a dogmájukat a tárgyi értelem fejlődésével energiára változtatták meg ezek az anyagtudósok, és újabban pedig a „spirituális” tudósok is. Az energia azonban önmagában nem létezhet már csak azért sem, merthogy az a teljességgel anyagtalan és energiátlan szellemi minőségből származik, belőle keletkezik, és így „azt” AZ EGYETLEN ALANYI LÉTEZŐT csak megnyilváníthatja az energia magával, mint ez az anyag esetében is van, mely anyag viszont az energiának „töpörtyűje”, vagyis sűrűre összenyomott változata, és ezért az is energiának tekinthető, az anyag meg energiának. A tiszta és tisztán szelleminek (amibe bele kell értenünk a szintén teljességgel anyagtalan, azaz tiszta és tisztán lelki minőséget is) a „lenyomata” (nyomáshatással összesűrűsített része) az energia, az energiának lenyomata pedig az anyag, mely tárgyi minőségeknek viszont alapminősége az anyagtalan szellemivel azonos minőségű lelki minőség. Ez azonban már azt is jelenti, hogy végül is a szellemi utáni három minőség is a szellemből van. (A szemeinkkel láthatatlan energiát az emberi tudomány már képes energiával összepréselni anyaggá, és így ez azt is mutatja, hogy magát a préselő energiát is úgy kellett „préselnie” Valakinek, azaz Istennek, éspedig anyagtalan szellemi nyomással, anyagtalan és energiátlan „anyagból”, hogy az „energia” legyen. Isten azonban ezt a „műveletet” is egyetlen szavával el tudja intézni, mely „szó” alatt sem fizikai szót kellene értenünk, hanem iszonyatosan nagy „nyomatékkal” (is) bíró szellemi, azaz isteni szót. (Isten megnyomta tehát a „borsajtolóját”, és lett először is az „energia”, és lesz bizony még majd patakokban folyó vér is itt a Földön, ha még idejében észhez nem térünk, mi, Őtőle eltévelyedett lelkei.)

Innét aztán már megint csak el lehet gondolkodni rajta, hogy csak energia van-e, minden energia-e. Csakis ugyanis a nem energiának létezése esetén létezhet energia. Isten önmagába záródott rezgő tartomány-egésze, az anyag illetve energiavalósága, Isten, a teljességgel energiátlan és anyagtalan ERŐ nélkül tehát nem létezhet, és még csak nem is rezeghet semmiféle frekvencián, sem alacsonyon, sem pedig magason, azaz semmilyen szinten sem, még csak egyetlen porcikájával (részecskéjével, kvantumával) sem. Az igazság tehát az, hogy Isten nem energia, hanem Ő az Őáltala a Maga Teljességébe teremtett összes energia révén is Magát nyilvánítja meg, ahogyan a minden anyag és energia nélküli Szellem és Lélek mivolta révén is, mely igazán valóságos (valósággal örök) mivoltában minden anyag és energia benne van egységben a nem anyag és nem energia valóságával, és Ő pedig ezekben is benne van, és Magával valamilyen szinten ezeket is áthatja, és így Isten a Magából és Magától való egész mindenség is, és még ezeknél  (az egész tárgyi  és szellemi valóságánál) is Több, mivel Ő a magában létrehozott mindenséget uralni is, irányítani is tudja, és akár még megsemmisíteni is tudná, ha akarná, és akkor csak Ő Maga a Mindenható Isten létezne és élne örökkön örökké, azaz rendületlenül, ahogyan a teremtései előtt is volt.  Talán ezek után már azt sem lehet nehéz elképzelni, hogy mi történne itt minden anyaggal és energiával, ha az anyagtalan ERŐ kívülről megmutatná nekik Magát úgy, ahogyan valósággal van. Időtlen gyorsasággal teljesen feloldódna ugyanis benne az egész rezgő-mozgó valóság egésze is. Önmagában avagy egymagában Isten még tehát csak véletlenül sem frekvenciában mérhető energia, akivel együtt rezegni is lehet, viszont Ővele nekünk, anyagtalan lelkeknek mégis lehet együtt élnünk, és együtt léteznünk is.

(Az Isten frekvenciájával is hadonászó valamennyi „tanítónak” be kellene végre már látnia, hogy az csak egy óriási ostobaság lehet, hogy magának Istennek, vagy akár csak Isten bölcsességének is, az agyhulláméval egyező frekvenciája van. Ez tehát éppen akkora ostobaság, minthogy csak energia van, és azon kívül nincsen semmi más. Aki ezzel a hittel él, az bizonyosan újra el fog bukni. A legmagasabb tárgyi valóságból akár a mélység legaljára is le lehet esni.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.